Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
A héten váltak ismertté az államháztartás idei első negyedéves részletes adatai. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy több olyan folyamat is van a 2023-as költségvetésben, amelyek aggodalomra adnak okot. Miközben számtalan negatív kockázatot tudunk azonosítani az idei évet illetően (elsősorban a gyengén muzsikáló áfabevételeket érdemes kiemelni), addig ezzel szemben pozitív kockázatokat szinte egyáltalán nem találunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a kormánynak nemcsak a 2024-es költségvetés - jelenleg is zajló - tervezésével gyűlhet meg a baja, hanem akár már idén lépéskényszerbe kerülhet. Érdekes lesz látni, hogy a kormány hogyan hatástalanítja az általunk több százmilliárd forintosra becsült aknákat.
A geopolitikai körülmények és a szankciók miatt Oroszország vezetékes gázexportja a FÁK-országokon kívüli államokba a felére csökkenhet, 100 milliárd köbméterről 50 milliárd köbméterre 2023-ra egy orosz belső kormányzati jelentés szerint. A csökkenés ellensúlyozására a hazai fogyasztás növelését, több kis LNG-üzem építését és az ipari ágazatok fejlesztését tervezik, de ez hosszú évek után válhat csak valósággá. A szankciók nagyon megütötték már az orosz bevételeket a titkos jelentés szerint. Közben az orosz sajtó egyre jobban fél egy Török Áramlat ellen végrehajtott merénylettől.
Az Európai Bizottság az év végéig átverné a tagállamokon az államadósságszintek csökkentését reformjavaslatait, hogy úgy alakítsák át a stabilitási és növekedési paktumot, hogy az ne akadályozza a növekedést, de csökkentse az eladósodottságot. Németország viszont az EU-t is szorongatja, hogy szigorúbb szabályokat alkosson, ne egyéni adósságpályákat alkalmazzon. Christian Lindner német pénzügyminiszter már egy véleménycikkben állt bele Brüsszelbe.
Az orosz gazdasági minisztérium pénteken 1,2%-os növekedésre javította a 2023-as GDP-előrejelzését a 0,8%-os csökkenésről - írja a Reuters.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya 378 milliárd dollár volt márciusban, közel a duplája az egy évvel korábbi 193 milliárd dollárnak - közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából.
Elérhetőnek tűnik az idei költségvetési hiánycél, ám a 2024-es büdzsére ez már nem igaz: az eredeti 2,5%-os GDP-arányos deficitcél tartása érdekében a kormány érdemi költségvetési kiigazításokra kényszerülhet - így lehet összefoglalni a Portfolio és a piaci elemzők költségvetési helyzetértékelését. Mindez azért is kifejezetten érdekes, mivel a kormány már most is dolgozik a jövő évi büdzsén, amit a legutóbbi tervek szerint idén nyáron fogadhat el a parlament.
Az Egyesült Királyság hírszerzése szerdán is elkészítette a szokásos, orosz-ukrán háborúval foglalkozó napi jelentését, melyben ezúttal az orosz államadóssággal, valamint a helyzet kezelésére adott lehetséges válaszlépésekkel foglalkoztak.
Miután Németország nem igazán akar engedni az Európai Unión belüli költségvetési szabályok szigorából, az Európai Bizottság kompromisszumokat keres, hogy megnyugtassa Berlint, de ne bénítsa meg a többi tagállamot. A stratégiai és növekedési paktum új feltételeinél Magyarország esetében is fontos változások jönnek az államadósságszámításnál és a költségvetési hiánycéloknál.
2022-ban az államháztartásban 4159 milliárd forint hiány keletkezett, ez a GDP 6,2%-a, vagyis egy hajszállal meghaladja az utolsó, 6,1%-os kormányzati hiánytervet. Az utolsó negyedévben (részben az különleges földgázkészlet beszerzése miatt) 13,9%-os volt a kormányzati szektor nettó hitelfelvétele GDP-arányosan, ez ebben az évszázadban a 4. legnagyobb hiányadat.
A képviselők 131 igen, 54 nem szavazattal fogadták el a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosítását.
Oroszország a költségvetési kiadások egyharmadát eltitkolja, ami jól mutatja, hogy az Ukrajna elleni háború éve hogyan alakította át a kormányzati pénzügyeket és a gazdasági prioritásokat - írja a Bloomberg.
A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.
Lehullott a lepel a februárban kialakult, szokatlanul magas költségvetési hiány hátteréről. A részletes államháztartási adatok alapján elmondhatjuk, hogy leginkább - ahogyan az várható volt a magas árakon betárazott energiaárak miatt - a rezsicsökkentés nyomasztja az idei költségvetést. Csak februárban közel 450 milliárd forintot költött az állam erre a célra.
Németország a belsőégésű motorok betiltásának megvétózása után egy újabb uniós döntéshozatali eljárást akasztott meg az utolsó pillanatban: a stabilitási és növekedési paktum reformjánál álltak elő követelésekkel az utolsó pillanatban. A költségvetési kiköltekezés megfékező EU-s tervezet körül egyre nagyobb konfliktus bontakozik ki, de kedden mégis sikerült egy részegyezségre jutni. A magyar kormány gazdaságpolitikáját is érintik a módosítások.
A leggazdagabbak megadóztatása és hosszú távú hiánycsökkentés is szerepel az amerikai elnöknek a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervében, amelyet csütörtökön ismertet részletesen - közölték szerdán kormányzati tisztségviselők.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
Matolcsy György, az MNB elnöke az Országgyűlésben tartott beszédében elmondta, hogy a kormánynak az előző 10 évvel ellentétben ezúttal nincs célja a következő 10 évre, és Orbán Viktor miniszterelnöknek - aki magánbeszélgetés során osztotta meg ezt a gondolatát Matolcsyval - nincs igaza abban, hogy a teljesítményt nem kell mérni - mondta a jegybankelnök. Emellett Matolcsy kritizálta az árstopokat, a költségvetési hiány elengedését, és felhívta a figyelmet rá, hogy több ország is lehagyott minket fejlettségben.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
