GDP-arányosan csökkent az orosz államadósság, holott a kormány többet költött, mint amennyi bevétele keletkezett, a gazdaság pedig reálértelemben zsugorodott. Mindez a magas infláció miatt lehetséges.
Német pénzügyminiszter, Christian Lindner olyan szövetségi költségvetést fog javasolni 2024-re, amely 16,6 milliárd eurós nettó új adósságot és rekordösszegű védelmi kiadásokat tartalmaz - közölték pénzügyminisztériumi források.
Az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) előrejelzése szerint az Egyesült Államok államadósság-terhe 2053-ra eléri a GDP 181%-át. Ez elsőre riasztónak tűnik, azonban a legutóbbi hosszú távú prognózisban szereplő számokhoz képest javulás történt.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
A különadók idén májusi befizetése elfedte a költségvetés ötödik hónapjában zajló alapvető folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy az idei büdzsé fundamentumai recsegnek ropognak. Ami ijesztő: a fogyasztási krízis miatt (az egekbe szökő infláció miatt csökkennek a reálkeresetek, az emberek nem költenek úgy, mint korábban) az áfabevételek éves alapon már csökkentek.
Finnországban Petteri Orpo volt pénzügyminisztert, a konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja (NKP/Kokoomus) vezetőjét választotta miniszterelnökké a parlament.
A francia kormány 10 milliárd eurós költségvetési megtakarításról döntött a következő évekre vonatkozóan - közölte Bruno Le Maire pénzügyminiszter. Sok forrást az egészségügyre, a lakhatásra, a kvázi állami szervekre és a foglalkoztatást támogató intézkedésekre fordított közkiadásoknál spórolnak majd. Ezekre a megtakarításokra azért van szükség, hogy Franciaország tartani tudja az államadósság csökkentésének felgyorsítására vonatkozó terveit a következő évben - írja a Reuters.
Miközben lezárult a parlamenti elfogadás előtt álló 2024-es költségvetés általános vitája, egyre világosabb, hogy a tervezettel van egy óriási gond. Nem számol ugyanis továbbra sem a jegybank veszteségtérítésével és legutóbb ennek a hiányosságnak a súlyos következményeire hívta fel a figyelmet elemzésében az Állami Számvevőszék is.
Vlagyimir Putyin elnök méltatta Oroszország gazdaságának egészségét, és hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonság szavatolása érdekében növelni kell a védelmi kiadásokat az ukrajnai konfliktus közepette. A visszaeső energiabevételek és a megugró katonai kiadások ellenére Putyin idén akár 2%-os GDP-növekedést is el tud képzelni, hivatkozva a rekordalacsony munkanélküliségre és a tavalyihoz képest csökkent inflációra. A Nemzetközi Valutaalap azonban 2023-ra szerényebb, 0,7%-os növekedést jósol, mivel a globális elszigeteltség és az alacsonyabb energiabevételek várhatóan még évekig hátráltatják Oroszország gazdasági kilátásait.
Egyre nagyobb feszültséget okoz az EU-n belül a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja. Míg Németország sokkal szigorúbb adósságcsökkentési mechanizmust akar, most Varga Mihály arról beszélt, hogy a magyar kormány elutasítja, hogy az Európai Bizottság keménykedhessen a költségvetés miatt. A pénzügyminiszter szerint nem szabad több hatalmat adni Brüsszelnek ebben a kérdésben.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa felszólította az uniós kormányokat, hogy a merev álláspontokhoz való ragaszkodás helyett találjanak közös álláspontot a blokk adósságszabályainak reformjával kapcsolatban. Eközben Németország és 10 másik tagállam véleménynyilvánítást tett közzé, amelyben a Stabilitási és Növekedési Paktum módosításaiban javasoltnál szigorúbb költségvetési fegyelem mellett érveltek - írja a Bloomberg.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sürgette az Európai Központi Bankot, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében folytassa a kamatemelést, az euróövezet kormányait pedig a költségvetési hiány csökkentésére szólította fel - számol be a Reuters. Az IMF az euróövezeti pénzügyminisztereknek és az EKB-nak benyújtott jelentésében arra is felszólította az uniós kormányokat, hogy gyorsan állapodjanak meg a blokk költségvetési és adósságszabályainak reformjáról. A szervezet úgy véli, hogy a költségvetési konszolidációnak folytatódnia kell az inflációs nyomás enyhítése és a költségvetési mozgástér helyreállítása érdekében. Korábban az IMF már a Fed számára is megfogalmazott egy ajánlást a kamatemelés folytatására vonatkozóan.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bejelentette, hogy kilép a román kormánykoalícióból a miniszteri pozíciókkal kapcsolatos vita miatt. A lépés tovább destabilizálja az ország amúgy is ingatag politikai helyzetét. Az RMDSZ korábban egyesítő szerepet játszott a koalíció fő pártjai, a baloldali szociáldemokraták és a jobbközép liberálisok között.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei várhatóan nem fognak jelentős előrelépést elérni az uniós adósságszabályok reformja terén a közelgő tárgyalásaik során. Németország és Franciaország között vita van arról, hogy minden ország számára kötelező legyen-e az éves minimális adósságcsökkentés. A Stabilitási és Növekedési Paktum viszont az év végétől újraélesedne, ami minden uniós kormánynak, így a magyarnak is fejtörést okozhat.
Az Erste Research Group 1,3%-ra módosította a közép- és kelet-európai (CEE8) régióra vonatkozó 2023-as GDP-előrejelzését, Magyarország esetében lefelé húzták a várakozásokat, valamint kiemelik, hogy a gyenge külső kereslet kockázatot jelent a magyar, a cseh és a szlovák kilátásoknál is.
Jelentősen nőtt a törökországi munkanélküliség, az áprilisi adat négyhavi csúcsot jelent.
Törökország folyó fizetési mérlegének hiánya áprilisban váratlanul nőtt, ami kihívás elé állította Recep Tayyip Erdogan elnököt és Mehmet Simsek pénzügyminisztert. A líra leértékelésére, de közben intenzív kamatemelésre lenne szükség szakértők szerint.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
